Ez a honlap sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheted a böngészést.
A honlap további használatával hozzájárulsz a sütik használatához.

 

Túra a Keszthelyi-hegységben

 

 

2. Túra  a Keszthelyi-hegységben

 

Keszthely-Gyenesdiás-Büdöskút-Balatongyörök-Vonyarvashgy-Gyenesdiás-Keszthely

 

(Könnyű  túra egy jelentős emelkedővel, kezdőknek is ajánlható, kb. 30 km)

Ez az egyik legszebb túra a Keszthelyi- hegységben. A magas szintkülönbségek ellenére kezdőknek is ajánlott. A Bringakörútról az  Alsógyenesi strandnál kell észak felé fordulni, egészen a falu határáig, ahonnét egy kis szakaszon földút vezet az erdészeti aszfaltútra.

A következő rész kissé meredek ugyan, de a táj mindenért kárpótolni fog. A Keszthelyi-hegység a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, így védett terület. Kisebb emelkedők és lejtők váltják egymást a Büdöskúti pihenőig, ahol érdemes egy kicsit elidőzni, hallgatni a madarakat. Büdöskúttól kellemes lejtő következik, árnyas erdőben, egészen Balatongyörökig.  A Garda-hegyi (Bél Mátyás) kilátóból nyíló panoráma méltán nyerné el a „legszebb balatoni kilátás” címet. A falu strandjától a Balatoni Bringakörút vezet vissza Keszthelyre.

 

Kibővített változat:

Keszthely-Cserszegtomaj-Rezi-Zalaszántó-Várvölgy-Büdöskút-Keszthely

(Közepes nehézségű, hosszú túra gyakorlottaknak, erős emelkedőkkel, nagyobb részt közúton, kb. 70 km)

Cserszegtomaj zamatos boráról,  a Cserszegi Fűszeresről híres, amely 1998-ban Angliában az Év Fehérbora címet nyerte el. A világhírű cserszegi fűszeres szőlő- és borfajta hazája, mely ma is megtalálható a szőlősökben.

 Itt található az országban egyedülálló kútbarlang, melynek látogatása előzetes egyeztetés alapján lehetséges, valamint a cserszegi arborétum, amelyet túrázás alkalmával érdemes útba ejteni.

Cserszegtomaj nevezetessége a világon egyedülálló Kútbarlang, amit 1930-ban Tóth Lajos, kútmester véletlenszerűen fedezett fel.
1990 nyarától a barlang kutatásába bekapcsolódott a Cserszegtomajon megalakult Labirint csoport is, akik a terület kutatását azóta is végzik. A barlang fokozottan védett természeti kincs. Megtekintése csak előzetes megbeszélés alapján lehetséges. Ez ügyben, a helybéli Takács Ferdinándot kell keresni.
A barlang 2400 méternyi hosszúságú járatai rendkívül szövevényes, labirintusos jellegéből adódóan. A keletkezést kutató vizsgálatok szerint a pannon homokkő és a triász dolomit közötti üreg kialakulásában hidrotermális folyamat játszott szerepet: a feltörő meleg karsztvíz oldotta ki a dolomitréteg egy részét. E folyamat lezajlását 10-14 millió évvel ezelőtti időre teszik.
A képződmény különleges formakincsei a nagy mennyiségben és változatosságban előforduló gipszkristályok, kék – vörös foltokban megjelenő hematitkiválások, és a pirites rétegek vegyi bomlása során keletkezett sötétvörös limonit cseppkövek.

 

Csodás kilátás nyílik a Keszthely és Hévíz térségére a fából épített Margit kilátóból.

 

Reziben egykor vár állt-első említése 1333-ba- s most kőhalom. Hosszabb erdei túrával (a falutól 6 km) meredek úton érhető el a XIII. században épült vár maradványa. Itt van a körzet legmagasabb pontja, de az elénk táruló panoráma kárpótol a fáradtságért.

 A község határából kerültek elő régészeti leletek, melyek bizonyítják az őskori és a bronzkori megtelepülést. Ebben a korban feltehetően már a vár helyén is állt egy földvár, amelyre a várrom előtt húzódó bronzkor végi-vaskor eleji földsáncok utalnak.

A nagy kiterjedésű erdő kiváló vadászterület. Ugyanakkor kellemes kikapcsolódást nyújt a pihenésre vágyóknak, a természetkedvelőknek

 Reziből kanyargós, árnyas út visz át Zalaszántóra. Ódon, XIII-szd.-i temploma és két évszázaddal idősebb kápolnája teszi romantikussá a képet. A község másik nevezetessége a buddhista emlékhely, Európa legnagyobb sztupája, melynek fehér csúcsa már messziről látszik a fák koronája felett.

A Zalaszántón 1992-ben megépült buddhista békeszentély egyedülálló építmény Magyarországon. 1991-ben a dél-koreai, tibeti, svájci és osztrák buddhista egyházak és híveik alapítványt hoztak létre vallásuk szentélyének magyarországi létesítésére. A szentély helyéül az alapítvány a zalaszántói Világosvár-hegyet találta alkalmasnak. Az itt felépített sztupa Európa legnagyobb, kelet-európai első ilyen jellegű szentélye. A vallás szabályai szerint készült 30 m magas, 25 m széles sztupa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény betonjába. 1992. szeptember 28-án helyezték el a sztupa kupolája fölött kialakított üregben a vallásalapító Buddha földi maradványának néhány darabját: díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. A csontokat Tibet kínai megszállása idején a dalai láma tanítómestere menekítette Indiába. Az ereklye elhelyezésével vált a szántói sztupa szent zarándokhellyé. Európában ma csupán ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha-ereklyét. (Európa több sztupájában Buddha tanítványainak földi maradványait őrzik ereklyeként).
A sztupa buddhista kultuszépítmény. Buddha tanainak jelképe és egyben a világegyetem szimbóluma. A Krisztus előtti VI. sz.-ban élt Buddha (560-480) idejében a sztupa nagy uralkodóknak és bölcseknek kijáró halomsír volt. Buddha halálakor a hagyomány szerint nyolc fejedelem vetélkedett a megtiszteltetésért, hogy a mestert eltemethesse. Ennek eredménye az lett, hogy megosztoztak Buddha hamvain, és így nyolc különsztupa épült a tiszteletére. A Buddha halála után 200 évvel élt Ashoka császár (Kr. e. 272-232) a buddhizmust államvallássá tette Indiában, felbontatta a nyolc sztupát, és Buddha hamvait szétosztva több tízezer sztupát építtetett. Ettől kezdve kultuszépítmény a sztupa és fokozatosan megtelt többrétű szimbolikus jelentéssel. Formáját szigorú előírások kötik. A kör alakú lépcsős talapzat a medhi. Ezen emelkedik a sztupa teste az anda, amely formájával az égboltot jelképező, a világhegyet magába foglaló tömör építmény. A tetején álló négyszögletes alakzat (itt vannak Buddha ereklyéi), a harmika a világ csúcsán élő istenek lakóhelye. A közepéből felnyúló árboc a yasti a világtengely jelképe. A mindig páratlan számú chatra (korong) a létsíkokat, az istenek egeit jelöli. Együttesen világfa-, életfa-motívumként is értelmezhető. A medhi három síkján levő, mellvéddel határolt körüljáró a pradakshina útja, amelyen a hívők a tiszteletadás kifejezéseként úgy haladnak körbe, hogy a tiszteletadás tárgya tőlük mindig jobb felé A sztupa buddhista kultuszépítmény. Buddha tanainak jelképe és egyben a világegyetem szimbóluma. A Krisztus előtti VI. sz.-ban élt Buddha (560-480) idejében a sztupa nagy uralkodóknak és bölcseknek kijáró halomsír volt. Buddha halálakor a hagyomány szerint nyolc fejedelem vetélkedett a megtiszteltetésért, hogy a mestert eltemethesse. Ennek eredménye az lett, hogy megosztoztak Buddha hamvain, és így nyolc különsztupa épült a tiszteletére. A Buddha halála után 200 évvel élt Ashoka császár (Kr. e. 272-232) a buddhizmust államvallássá tette Indiában, felbontatta a nyolc sztupát, és Buddha hamvait szétosztva több tízezer sztupát építtetett. Ettől kezdve kultuszépítmény a sztupa és fokozatosan megtelt többrétű szimbolikus jelentéssel. Formáját szigorú előírások kötik. A kör alakú lépcsős talapzat a medhi. Ezen emelkedik a sztupa teste az anda, amely formájával az égboltot jelképező, a világhegyet magába foglaló tömör építmény. A tetején álló négyszögletes alakzat (itt vannak Buddha ereklyéi), a harmika a világ csúcsán élő istenek lakóhelye. A közepéből felnyúló árboc a yasti a világtengely jelképe. A mindig páratlan számú chatra (korong) a létsíkokat, az iste


Itt talál bennünket

Akciós termékek