Ön itt jár: > >

Rezi-Tátika

 

Rezi­-Tátika

 

(Nehéz túra, meredek emelkedőkkel és lejtőkkel, csak gyakorlott, megfelelő kondícióban levőknek ajánlott.)

 

Keszthelyről a műúton Várvölgy irányába haladunk, majd a dolomitbányák után a  Fagyoskeresztnél balra kanyarodva rátérünk az erdészeti útra, meredek, hosszú homokos emelkedő következik. Az emelkedő után egy jól megérdemelt lejtőzés következik, néhol itt is homokos részekkel.

Az erdőből kiérve lassan megpillantjuk a falut. A templom mellett vízvételezési lehetőség van. Ha nincs rá szükségünk akkor a falu előtt a kavicsos úton jobbra fordulva máris a várhoz vezető úton tekerhetünk. Hosszú, húzós emelkedő talán két egyenes szakasszal egészen a vár aljáig. Itt egy kis pihenőhely található majd egy nagyon meredek, köves emelkedő után ráérünk az erdészeti útra jobbra fordulva. Innét egy kevésbé meredek kb. 500 méteres szakasz után elérjük a vár romjait.

Rezi vára a Meleg-hegy 418 m magas dolomitgerincén áll. A vár valószínűleg a tatárjárás után épült fel, Károly Róbert uralma alatt. A legrégebbi részét alkotó úgynevezett lakótornyot Zlandus veszprémi püspök parancsára alakították ki. A hegyről látni lehetett Tátika és Sümeg várát, Szent György-hegyet, Gulácsot és Badacsonyt egyaránt, így a kétemeletes torony, mely Tátika alsó váraként szolgált megfigyelési célokra kitűnően alkalmas volt. Ekkor még nem rendelkezett külön, önálló névvel, tulajdonosai is megegyeztek Tátika váráéval. Mivel a vár kétszáz éven át elhanyagoltan állt, állapota folyamatosan romlott. Pár éve a még meglévő két fal egyike szinte teljesen leomlott. Ekkor tették meg az első lépéseket annak érdekében, hogy e történelmi műemlék a jövő nemzedék számára is fennmaradhasson. E turisztikai látványosságra nemcsak a gyönyörű kilátás csalogatja az idelátogatókat, hanem a túrákra kiválóan alkalmas hegyi ösvények is. Ha az öregtoronyból az alatta lévő meredek , sziklás oldalon leereszkedünk, öt percnyi sétával elérjük a hegy gyomrában megbúvó Sikalikja barlangot , az egykori melegforrások feltörési helyét. Egy sziklateraszon , igen jól elrejtve látható a barlang, két bejárati nyílásával. Az alsó eltömődött, a felső nyíláson át lehet bejutni. Az ősember is lakott már benne a leletek szerint. Dr. Darnay Béla a barlang első alapos átkutatója szerint az Őshévíz első feltörési helye a Meleg-hegyen volt, egykori kürtőjének maradványai láthatók a barlangoknál. A legenda szerint Pethő Péter várúr idejében apadt el a forrás, aki zsugorisága miatt szegény betegeknek nem engedte meg a fürdőzést a csodás gyógyhatású vízben. Miután kegyetlenül elutasított egy könyörgőt, szolgája a következő hírrel futott elébe: "Nagyuram! A forrás pezsegve, forrva nagy zúgással hirtelen roppant magasságba felszökkent, aztán visszaesett a mélységbe és eltűnt. A víznek többé semmi nyoma."

Visszaindulva az úton nem terünk le a pihenő felé, hanem egyenesen az erdészeti úton, majd az éles kanyarnál letérünk jobbra az ösvényre. Innét egy nagyon meredek , gyors és veszélyes lejtőzés következik. ÓVATOSAN!! Útunk egy asztfaltos útra ér ki jobbra tartunk és nemsokára elérjük a műutat. Itt balra Zalaszántó felé majd Bazsi irányába tekerünk. Félúton jobbra a K jelzésen jutunk fel a Tátikára, ide szintén egy hosszú meredek út vezet.

TÁTIKA

 

A Zalaszántói-medence északi lezárásaként büszkén emelkedik ki az erdőshegyes környezetből a Balaton-felvidék egyik legjelentősebb bazalthegye, a 413 m magas Tátika. A vulkanikus eredetű hegy tetején épült belső tornyos, szabálytalan alaprajzú várnak ma már csak néhány fala, boltozatos, részben beomlott pincéje maradt meg. Romjaiban áll még az északi fal, amelynek keleti részén volt a 9x10 m-es alapú, vastag falú öregtorony. A romok oldalából gyönyörű kilátás nyílik a Zalaszántói-medencére a Keszthelyi-hegység vonulataira, a Balatonra és a Balaton-felvidék szelíd dombjaira.
Tátika vára a tatárjárás (1241-1242) után épült a zalaszántói várhegyen. Tátika neve, első ismert tulajdonosától származik. A XIII. sz. első felében a hatalmas Tátika nemzetség Tádé nevű tagjáé volt a Zalaszántói-medence és a medencét körülölelő hatalmas erdőség. Zlandus veszprémi püspök egy jogvita fejében elperelte Tádé úrtól Tátika hegyét, és azon IV. Béla 1248-ban kiadott engedélye alapján várat épített. 1257-ben Zlandus Tátika várát a hozzá tartozó ingatlanokkal egyetemben a veszprémi püspökségnek adományozta, amit IV. Béla király (1257-ben) megerősített. 1378-ban Lackfi Istvánnak és Lackfi Dénes fiának, Istvánnak tulajdonában volt Tátika vára. 1387-ben a Délvidéken lázadás tört ki Zsigmond király ellen. Ennek tevékeny részesei voltak a Lackfiak is. Zsigmond elkoboztatta a Lackfiak javait, Lackfi István nádort pedig lefejeztette. 1387-tôl 1438-ig a vár királyi birtok volt. Zsigmond király 1437-ben 100 aranyforint kölcsön fejében Gersei Pethő Pető és László zalai főispánoknak zálogosította el Tátika várát és a várhoz tartozó várbirtokokat. Tátika várának alaprajza a ma látható maradványok alapján.
Buda török kézre kerülése (1541) után a legsürgősebb feladat az új védelmi vonal kialakítása volt. Veszprém eleste (1552) után a Közép-Dunántúlon is egyre sürgősebb feladattá vált, hogy a végvárvonal kiépítésével és megerősítésével igyekezzenek gátat vetni a török terjeszkedésének. Az ország belsejében fekvő gyenge várakat határvédelemre kellett berendezni. Rezi és Tátika várai azonban csak erődített úri lakások voltak. 1589-ben egy portyázó török lovascsoport kifosztotta és felégette a várat amit 1592-ben már csak romként említenek. A Gersei Pethő család nem volt képes a vár újjáépítésére, ezért kifosztás után a sorsára hagyták. A Pethő család kihalásával 1741-ben a Festeticsek szerezték meg Tátikát, és a hozzá tartozó javadalmakat.

A hegy másik oldalán a K ill. K+ jelzésen visszajuthatunk Zalaszántóra. Innét műúton Keszthelyre, vagy Reziből a már ismert ismert úton juthatunk haza.

 

 

 

 

 


Itt talál bennünket

Akciós termékek
159.900 Ft 122.900 Ft
38.700 Ft 33.900 Ft